|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Varga Géza 2006. május 29.Az Arad Megyei Múzeum, az Aradi Polgármesteri Hivatal és az aradi Művelődési Ház negyedik alkalommal rendezte meg a kézművesek vásárát. Több megyéből érkeztek, köztük Hargita megyéből is. Nagy volt az érdeklődés a korondiak sátra előtt. A székelyudvarhelyi Varga Géza most jött el először Aradra mézeskalácsot árulni. /(Kiss): IV. Kézművesek vására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./2007. október 27.Megjelent Székely Mózes monográfiája, Szekeres Lukács Sándor munkája /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007/, melyet székely körök és magánszemélyek támogatásával adtak ki. A fejedelem személyisége, életútja és vállalt történelmi hivatása okán a magyarság megmaradásáért folytatott harc legkiválóbb képviselői közé tartozik – írta róla a könyvet méltatva Varga Géza írástörténész. Székely Mózes mindössze három hónapig volt fejedelem. 1553-ban született Székelyudvarhelyen, lófő székely család sarjaként. Székely Mózes Báthory István fejedelem testőr katonájaként olyan sikeresen küzdött, hogy a fejedelem kinevezte a testőrség parancsnokának. A törökellenes háborúban számos sikeres csatát vívott. Rudolf császár biztatására Mihály havasalföldi vajda támadást intézett Erdély ellen. Báthory András fejedelem az erdélyi hadsereg vezetését Székely Mózesre bízta, de a fejedelem túl későn kezdte megszervezni a hadsereget. 1599-ben az erdélyi hadsereg Schellenbergnél vereséget szenvedett, a csíki székelyek a menekülő bíboros fejedelmet is megölték. Mihály vajda Székely Mózest kinevezte az erdélyi hadsereg parancsnokává, de hamarosan szembefordultak egymással. Székely Mózes elmenekült Lengyelországba. Mihály vajda és Giorgio Basta generális császári pénzen fogadott zsoldosokkal az 1601. augusztus 3-i csatában Goroszlónál vereséget mért az erdélyi hadseregre, melyet Székely Mózes és Csáky István vezetett. Székely Mózes, Bethlen Gáborral 1602–1603 telén megszervezte Erdély felszabadítását, elnyerte III. Mohamed szultán jóváhagyását, hogy Erdély fejedelme lehessen. 1603 márciusában indította csapatait a fejedelemség felszabadítására. 1603. májusában ünnepélyesen beiktatták fejedelmi tisztségébe. 1603 májusa és júniusa folyamán Erdély nagy részét felszabadította. A Habsburg-kormányzat Radu Serban havasalföldi vajdát küldte ellene. 1603. július 17-én, a Brassó melletti csatában vereséget szenvedtek az erdélyiek, a véres csatában – melyet Erdély Mohácsának is neveznek – mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét, Székely Mózessel együtt. /(b. d.): Székely Mózes, Erdély székely fejedelme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./2009. május 19.Korond nagyközség nevétől már elválaszthatatlan a Firtos Művelődési Egylet folyóirata: a Hazanéző, állapította meg Nagy Pál a huszadik évfolyamához érkezett kiadvány idei első, ünnepi számában. Az önmegismerést tűzte ki célul húsz éve a folyóirat – olvasható Ambrus Lajos főszerkesztő vezércikkében. Ebben a számban Varga Géza az írástörténész Szekeres István kötetét (A székely és az ótörök írás jeltörténete) méltatta, az 1920-ban született István Lajos helytörténész Életutam című írásából közölt részletet, Márton Béla a kilencven évet élt Gál Sámuel taplófeldolgozó mesterről készített pályarajzot. Végül Ambrus Lajos a Hazanéző időközben végleg eltávozott munkatársai – Bandi Dezső, Benczédi Sándor, dr. Fazekas István, Ferenczi Géza, dr. vitéz Ferenczi István, dr. Kercsó Attila, Tamási Miklós – névsorához csatolva a lapot felkaroló dr. Kátó László alsóboldogfalvi születésű, világhírű orvosprofesszort búcsúztatta. /Damján B. Sándor: Húszéves a korondi HAZANÉZŐ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2010. július 3.HazanézőA korondi Firtos művelődési egylet folyóirata ezúttal is gazdag olvasnivalót kínál. Az idei első szám tartalma: Tófalvi Zoltán: Vallomás a húsz éve megjelenő Hazanézőhöz; Szekeres Lukács Sándor: Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról; Józsa András: Hol épültek Szováta legelső házai?; Csutak Attila: A Nucu-i "Feliratos barlang"; Varga Géza: A magyarság antropológiai kevertségéről; Ráduly János: Az erdőszentgyörgyi rovásemlék betűrendszere; Márton Béla: Sturza professzor emberi példája; István Lajos: A korondvidéki solymárok; Deák-Sárosi László: Magyar ritmus, magyar vers; Balázsi Dénes: Találkozásaim az élettel (részletek az önéletírásból). E szám költői: Király László, Király Farkas, Király Zoltán, Földes Zoltán, Deák- Sárosi László. A Kicsinézőben Páll Lajos gyermekversei. A lap közli Józsa Judit Szűcs című kisszobrának repróját, a magyarság őstörténetéről szóló idézetekkel és a Nimrud című írással. A címlapon Páll Lajos Erdőszentgyörgyi utca című festménye látható. b.d. Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 8.Vargyasi Levente nyerte a lakiteleki szemlétVargyasi Levente sepsiszentgyörgyi rendező Meszesek című alkotása nyerte a Közösségi Televíziók XIV. Filmszemléjének 700 ezer forintos fődíját Lakiteleken. A november 4. és 7. között rendezett filmszemlének a Lakitelek Népfőiskola adott otthont. Krónika, kórkép, művelődés, portré és fikciós műsorok, valamint híradó tudósítás az internetre kategóriákban lehetett nevezni. A 61 alkotásból 22 jutott végül a döntőbe. A zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere a filmszemlét értékelve hangsúlyozta: az a cél, hogy segítsék a pályájuk elején álló alkotókat. A filmek utóéletét, forgalmazását sanyarúnak nevezte, amin segítene az, ha lenne egy olyan intézmény, amelyik a forgalmazást összefogja, mert szavai szerint, „a film akkor születik meg, ha megnézi az ember”. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a díjkiosztón bejelentette: az érdeklődők megtekinthetnek a filmekből egy válogatást a magyar kultúra napján a budapesti Uránia Filmszínházban. A fődíjas film rendezője kapta a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. különdíját is. A zsűri 250 ezer forintos nagydíját és a Duna Televízió 100 ezer forintos különdíját A kultúra napszámosa című alkotásnak ítélték, amelyet egy budapesti rendező, Zajti Gábor készített. A zsűri 250 ezer forintos nagydíját, valamint a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés különdíját a kárpátaljai rendező, Kovács Géza vehette át Az Árpád-vonal című alkotásáért. A zsűri 250 ezer forint összegű nagydíját, valamint a tiszakécskei Dél-alföldi Vitézi Rend és a Béke és Barátság Nyugdíjasklub által javasolt különdíjat a Mert hét életem van, ebből öt ment el… című alkotás nyerte, amelyet Hajnal Gergely budapesti rendező készített. A Heti Válasz különdíját a film szereplője, Varga Géza kapta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 300 ezer forintos különdíját a Kastély árnyékában és a Kós Károly című alkotás kapta, amelyeket Csibi László székelyudvarhelyi rendező készített. A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület 14. alkalommal hirdette meg a filmszemlét, amely ebben az évben Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró előtt is tisztelgett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. december 20.A jelenleg birtokolt pozíciók megtartása távlati célCsütörtökön az RMDSZ Arad megyei székházában 17 órakor kezdődött a Megyei Küldöttek Tanácsának év végi ülése, ahol a prezídiumban helyet foglaló Kocsis József alelnök és Tóth Piroska titkár társaságában, Hadnagy Dénes MKT-elnök üdvözölte a több mint 30 egybegyűltet. Miután ismertette a napirendet, köszöntötte Sipos György megyei tanácsost, akinek egyben gratulált az Ezüstfenyő Díjhoz, majd átadta a szót Bognár Levente megyei elnöknek. Az elnök ismertette a július 19-én tartott legutóbbi MKT-ülés óta a szervezet életében lezajlott eseményeket, amelyeket megvitattak a szeptember 6-án tartott megyei küldöttgyűlésen is. Amint előrebocsátotta, a szervezet mozgalmas évet zár, ugyanis tavasszal az országos szervezet kormányra lépett, ahonnan néhány napja kilépett. Ugyanakkor az EP-választás, majd az elnökválasztási kampány is komoly erőpróba volt nem csak az országos, de a megyei szervezet részére is. Mindenkinek köszönetet mondott az évi munkájáért, majd kronológia szerint, visszatekintett az évközben végzett munka eredményeire. Az anyanyelvű oktatás tekintetében, sikernek számít a Mikelakán beindított napközis csoport, de a Csiky Gergely Főgimnázium épületét is sikerült felújítani. Az október végén megszervezett Aradi Magyar Napok is sikeres rendezvénysorozatnak számítanak. A szervezési munkába a civilszervezetek, köztük a Nőszervezet és az Ifjúsági szervezet is bekapcsolódott. Az elnökválasztáshoz szükséges aláírásgyűjtésen a megyei szervezet 7239 aláírást gyűjtött, túlteljesítve az elvárásokat, ami viszont nem tükröződött a Kelemen Hunorra leadott 7529 szavazatban. A továbbiakban elemezte a második fordulóban begyűlt magyar szavazatoknak a motivációit, amelyek tulajdonképpen megszabták a Szövetség irányvonalát is, amit előbb a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) döntései is alátámasztottak – kilépni a kormányból, a szervezetépítésre összpontosítani. Ez azért is fontos, mert 2016 nyarán önkormányzati választásokat szerveznek, ahol a minimális elvárás, megtartani a jelenleg birtokolt pozíciókat. A továbbiakban Faragó Péter ügyvezető elnök megtartotta a kampánystáb beszámolóját, érintve az államfőválasztás előtt begyűlt aláírásokat, az első fordulóban szerzett magyar szavazatokat. A kampányra a szervezet tulajdonképpen nem kapott pénzt, azt Kolozsvárról irányították, finanszírozták. 2015-ben augusztus 17–18-án, Kolozsváron kerül sor a szövetség kongresszusára, egyben tisztújító közgyűlésére, ahol Arad megyét a 3 SZKT-tag mellett az RMDSZ-polgármesterek, továbbá 9, az MKT által megválasztott személy fogja képviselni. „A megyei szervezetet nem kell felülről irányítani” A hozzászólások során Sipos György annak a véleményének adott hangot, hogy a megyei szervezetet nem kell felülről irányítani. Erdélyi István szerint a megyei magyarság már az elnökválasztás első fordulójában is háromfelé, az RMDSZ, a Néppárt, illetve Johannis irányában szavazott. Bognár Levente hozzászólásában igazat adott Sipos Györgynek, hiszen a két megyei tanácsosnak, illetve az ugyanannyi városi tanácsosnak helyben kell megküzdenie azért, hogy a magyarság az arányának megfelelően részesüljön a közjóból. Faragó Péter a megyebeli kulturális események hatékonyabb támogatása érdekében felszólította a civilszervezeteket, hogy március 15-ig küldjék be a programjaikat a megyei eseménynaptár elkészítése céljából. Ugyanakkor mindenkit meghívott a Jelen Házban december 28-án sorra kerülő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének a 25. születésnapját megünneplő eseményre. Kisebbségvédelmi szakbizottság kellene A szakbizottságok beszámolói során, Gali Izabella, a Nőszervezet alelnöke köszönetet mondott a szervezetnek a megalakulás óta nyújtott támogatásért, majd ismertette az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységet. Almási Vince, az önkormányzati szakbizottság vezetőjeként a 63 tagot számláló fórum munkáját taglalta. A politikai, érdekvédelmi szakbizottság munkájáról Cziszter Kálmán beszélt, aki elismeréssel szólt a hölgyek szervezeti életéről. Kocsik Imre, az oktatási szakbizottság munkájának az ismertetése során kifejtette: a megyei oktatási stratégia 85-90%-ban elkészült. Rövid távú cél, a jelenlegi oktatási hálózatnak a megtartása. A kulturális szakbizottság munkáját Szabó Mihály változatosnak, tartalmasnak ítélte. A szociális szakbizottság nevében Farkas Viktória ismertette a húsvéti szociális ebéd létrehozása, illetve a rászorulók, az idősek érdekében kifejtett munkájukat. A mezőgazdasági szakbizottság részéről Kocsik József az ideit egyik legsikeresebb évnek tekintette, amikor a 720 főt számláló, összesen 5 ezer hektáron gazdálkodó szervezet a Kárpát-medencei Mezőgazdasági Egyeztető Fórum tagjaként élvezi a Magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is. Bognár Levente hozzászólásában az új jobboldal agresszív fellépéseire hivatkozva, a kisebbségvédelmi, illetve a szórvány szakbizottságok létrehozását, megerősítését sürgette. Varga Géza diakónus, a kisszentmiklósi baptista gyülekezet nevében köszönetet mondott Bognár Levente és Cziszter Kálmán városi tanácsosoknak, amiért a tanács a közbenjárásukkal támogatta a gyülekezet imaházának az építését. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára a szórványmagyarság megmaradásában az anyanyelvű kultúra jelentőségét emelte ki. Bognár Levente a 2016-os helyhatósági választások fontosságáról szólva megjegyezte: ha a megyei, illetve az aradi fórumban nem lesznek ott a képviselőink, kilátástalan helyzetbe kerülhet a magyarság. Az egyéb napirendi ponton gyorsan átestek, az egyetlen hozzászóló, Sipos György megyei tanácsos az Ezüstfenyő Díja kapcsán mindenkit meghívott egy koccintásra. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2017. augusztus 18.Imaházmegnyitó ünnepség KisszentmiklósonIsten áldása egy maroknyi magyar közösségen Vasárnap 10 órától imaházmegnyitó ünnepséget tartottak az arad-kisszentmiklósi baptista gyülekezetben. Az udvaron összegyűlt híveknek Varga Géza diakónus mondta el a kezdő imát, amiben hálát adott Istennek, hogy segedelmével megépülhetett az új imaház, amelyben megdicsőülhet az Úr neve. Ugyanakkor arra kérte Istent, továbbra is tartsa meg a templomépítő gyülekezetet és az őt békességben, segítőszándékban körbevevő, több vallású és nemzetiségű népet. Utána megnyitó igét olvasott fel dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 48. zsoltár II. verséből, amelyben párhuzamot vont a Sion hegyén emelkedő nagy király városa és a felépült imaház között: mindkettőben Istent dicsőítik. Ezt követően Varga Géza, dr. Sallai Jakab, Veress Efraim és Katona Mihály átvágták az imaház bejárata előtt kifeszített szalagot. Ünnepi istentisztelet A bentről hallatszó fúvószene közepette a hívek bevonultak az új imaházba, ahol Kis Juhász Zsolt mondott kezdőimát, a hívek együtt énekelték az Ó mily szép az Úrnak hajléka kezdetű éneket, majd Gál Bálint buzdított imára, kérve: ahányszor eljönnek az Isten házába, legyen velük az Úr is! Köszöntőjében dr. Sallai Jakab lelkipásztor a 118. zsoltár 21–24. versei alapján adott hálát, amiért az Úr meghallgatta és megszabadította őket, világosságot hozott az életükbe. A továbbiakban köszöntötte a vendégeket, dr. Kulcsár Sándor lelkipásztort, aki az Észak-amerikai Baptista Szövetség nevében érkezett; Veress Efraim lelkipásztort, a misszókerület elnökét; Tötös János nyugalmazott lelkipásztort, aki 14 évig állt a gyülekezet élén; Horváth Lóránt kisszenmiklósi román baptista lelkipásztort; Simon András arad-belvárosi baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; Bognár Levente aradi alpolgármestert; Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnököt; a sajtó képviselőit; Horváth Imre újaradi RMDSZ elnököt; Erdős Bálint szintyei polgármestert és a vele érkezett ágyai híveket; Gál János temesvári baptista lelkipásztort és a vele érkezett híveket; továbbá az Egyesült Államokból és Magyarországról érkezett testvéreket; Gál Bálintot és a vele érkezett erkedi híveket; Antal Pétert, a nagyzerindi gyülekezet vezetőjét; Deák Ernőt és a Szilágynagyfaluból érkezett híveket, akik a tetőszerkezetet készítették el; Tóth Áront és az angyalkúti gyülekezet híveit; a Mosóczy-telepi református gyülekezet híveit. Ugyanakkor köszöntötte a zenekar tagjait, illetve a román híveket is, akiknek szinkrontolmácsolási lehetőséget ajánlott, Horváth Lóránt közreműködésével. Az énekkar szolgálatát követően Varga Géza diakónus ismertette a hároméves építkezés képes krónikáját, melynek során az elhangzottakat kivetített képekkel illusztrálták. Amint a diakónus kifejtette, 2017. augusztus 13. történelmi esemény az arad-kisszetmiklósi magyar baptista gyülekezet életében, hiszen egy új imaházzal gazdagodtak. 2014. augusztus 6-án kezdődött az imaház alapjainak a kiásása, majd a vasbeton-szerkezetek összeállítása, az oszlopok és a gerendák elkészítése, az alap beöntése, a falazás, az épület helyiségeinek az elosztása zajlott december 10-ig, amíg a hidegtől dolgozni lehetett. Következő tavasszal a falazás folytatódott. Varga Géza diakónus kivetített képekkel illusztrált beszámolójában az építkezés minden szakaszán végigvezette hallgatóságát. Közben köszönetet mondott a munkálatokban részt vett szakember-csapatoknak, illetve a folyamatosan segítő önkénteseknek. Befejezésként hozzáfűzte: hálát adnak Istennek, amiért az építkezés egész idején segítette őket abban a nagy munkában, ami remélhetően a következő generációkra is kifejti áldásos hatását, hiszen az építők kései utódaik is dicsőíthetik Istent az őseik által épített hajlékban. A nagy munkában segítők közül csupán azoknak a neveit említette, akik különleges munkában segítettek, így Kulcsár István eredeti tervezőt, Băla Eugen tervezőt, aki áttervezte az épületet; Danciu Alexandru műszaki felelőst, aki odafigyelt a tervrajz szigorú betartására. Masut Brunó koordinálta a munkálatokat. Isten jutalmazzon meg minden kedves barátot, aki segített az imaház megépítésében – fejezte be mondanivalóját Varga Géza diakónus. Köszöntők A szólásra felkért Bognár Levente aradi alpolgármester köszönetet mondott a meghívásért az avatóünnepségre, ami nem csupán a kisszentmiklósi hívek, hanem a város, az aradi magyar közösség ünnepe is, hiszen láthatóan erősödik a város hitélete, illetve erősödik a magyar közösség. Nem kis büszkeséggel lehet feltekinteni egy magyar közösségre, amelynek tagjai elhatározták: új, tágasabb imaházat építenek maguknak. Ugyancsak örömöt okozott a magyar tanácsosoknak, amiért az építkezéshez anyagi támogatást tudtak szerezni. Számára a kisszentmiklósi magyar baptista gyülekezet az összefogás szép példája, ezért Isten áldását kéri hitükre, további munkájukra, a közösségük erősödésére. Dr. Sallai Jakab lelkipásztor hálájának adott hangot a magyar tanácsosok által megszerzett támogatásért, amiből az építkezéshez szükséges, szinte összes téglát meg tudták vásárolni, ezért az komoly segítség volt számukra. Hadnagy Dénes RMDSZ MKT elnök minden alkalommal nagy tisztelettel látogat a kisszentmiklósi baptista gyülekezetbe, ahol rendszeresen pozitívan feltöltődik, nagyra értékeli az itt folyó hitéletet és építőmunkát. Ehhez kívánt nekik további sok sikert, Isten áldását. A továbbiakban üdvözlet hangozott el Erdős József ágyai hívő, a Nyugati Jelen, Kulcsár Sándor, Tötös János, Gál János temesvári, Horváth Lóránt román lelkipásztor, illetve Simon András belvárosi baptista lelkipásztor részéről. Igeolvasás és igehirdetés Veress Efraim missziókerületi elnök, érszőlősi lelkipásztor részéről, majd a záróének után záró imádság Kulcsár Barna és Veress Efraim részéről. A szervezők a vendégek tiszteletére ebédet adtak, majd ugyanaznap 16 órától, ugyancsak imaházmegnyitó istentiszteleten vettek részt. A kisszentmiklósi magyar baptista közösség folyamatos gyarapodása azt bizonyítja, valóban élvezik Isten áldásait. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
